A hőszivattyú egység és az ipari hűtő elvileg pontosan megegyezik. A hőszivattyú olyan hűtőrendszer, amely hőt szolgáltat a kondenzátorból vagy más alkatrészekből. Elvileg bármilyen, hűtőként használható ciklus felhasználható hőszivattyús ciklusként, és a hűtőhöz használt bármely elemzési módszer felhasználható a hőszivattyú elemzésére. Egy kombinált gépnél, amely egyszerre hűti és fűt, hőszivattyúnak vagy hűtőszekrénynek nevezhetjük. Általában úgy gondolják, hogy két fő különbség van a kettő között:
1. A kettő célja különbözik: a hőszivattyú vagy az ipari hűtő és a környező környezet közötti energia-kölcsönhatás az alacsony hőmérsékletű hőforrásból származó hő elnyelése, majd a hő felszabadítása a magas hőmérsékletű hőforrásba. Célja a magas hőmérséklet elérése (fűtés), vagyis az a rész, amely hőt bocsát ki magas hőmérsékletre, vagyis a hőszivattyú;
Ha a cél alacsony hőmérséklet (hűtés) megszerzése, vagyis alacsony hőmérsékletű hőforrásból származó hő elnyelése, akkor ipari hűtőberendezésről van szó; a különböző célok miatt a hőszivattyú gazdasági mutatói eltérnek a hűtőberendezéstől.
2. A kettő üzemi hőmérsékleti zónája gyakran különbözik: az úgynevezett magas hőmérsékletű hőforrás és az alacsony hőmérsékletű hőforrás csak egymáshoz viszonyított. A kettő eltérő célja miatt a hőszivattyús vízmelegítők általában a környezetet használják alacsony hőmérsékletű hőforrásként, míg a hűtők a környezetet magas hőmérsékletű hőforrásként használják. Ezért ugyanazon környezeti hőmérséklet esetén a hőszivattyú üzemi hőmérsékleti zónája lényegesen magasabb, mint az ipari hűtőé.